Útmutató a budapesti tömegközlekedéshez

Mennyi, ó, de mennyi kéz szorul ökölbe egyszerre, amikor valamelyik hírportál (vagy napilap!) címlapján nagybetűkkel olvasható: „BKV-ellenőrre támadt az utas a villamoson”. Vagy: „BKV-busz ütközött Gyálon”. BKK- és BKV-dolgozók, közlekedésfanatikusok, felügyelőbizottsági tagok egy emberként, kor- és rangbeli különbség nélkül, mély társadalmi egyetértésben szisszennek fel, majd megvetően felmordulnak:

Az az ember nem a BKV alkalmazottja.

Mivel senki sem születik szakértőnek, a tömegközlekedés pedig mélységeiben elég kevés embert érdekel (közülük még kevesebb lesz újságíró), bátorkodtam összeállítani az alábbi ismertetőt a jelenlegi fővárosi tömegközlekedésről, hogy a továbbiakban ne okozzon problémát minden felelőst nevén nevezni. A közérthetőség kedvéért az érintett társaságokat kivételesen konkrétan megnevezzük.

Szóval, van a BKK.

A londoni TfL mintájára a BKK leegyszerűsítve az a szervezet, amely a budapesti közösségi közlekedést (a fővárosi önkormányzat jogkörében eljárva) megrendeli, kifizeti és ellenőrzi. Ennek keretén belül a konkrét tevékenységek, amelyeket a BKK (még) a saját munkavállalóival végez Budapesten:

• jegyértékesítés pénztárakban, ügyfélközpontokban;
• jegyellenőrzés a járműveken, menet közben (busz, villamos, hév, M1);
• kijárati, ritkán bemeneti (felléptetéses) jegyellenőrzés az M2, M3, M4 metróvonalakon és a héven;
• mozgó jegyértékesítés és jegyellenőrzés a H5, H6, H8, H9 BKV BHÉV MÁV-HÉV zöld színű elővárosi vonatokon (hév-jegyellenőr: nagyjából kalauz, de vonatot nem indít – csak a várost elhagyó vonalakon van ilyen, a H7-en rendes jegyellenőrök vannak!);
• az autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalak forgalmának felügyelete (1-től 298-ig, kivéve 60), a viszonylatokon közlekedő járművek diszponálása;
• forgalmi zavarok, előre tervezett forgalmi változások esetén zavarelhárítás, helyszíni felügyelet, utastájékoztatás;
• baleseti helyszínelés, ha a balesetben utas sérül meg;
• menetrendek tervezése, a szükséges szolgáltatás megrendelése;
• utastájékoztató kiadványok és eszközök tervezése, üzemeltetése;
• személyes és levelezési ügyfélszolgálat működtetése.

A BKK napi feladatokat ellátó munkavállalói tehát a teljesség igénye nélkül a jegypénztárosok, jegyellenőrök (kitűzővel, lila karszalagban), menetjegy-értékesítést is végző hév-jegyellenőrök (szintén), menetirányító diszpécserek, forgalmi zavarelhárító tisztek, a telefonos és levelezési ügyfélszolgálat munkatársai. A tömegközlekedés operatív feladatait a BKK fődiszpécsere fogja össze, és általában ő az, aki ezekben az ügyekben a sajtónak nyilatkozik.

A BKK tehát meghatározza a menetrendet (útvonalak, járatsűrűség tekintetében), kiadja és ellenőrzi a jegyeket, tájékoztatja az utasokat és irányítja a forgalmat. Nagyjából ennyi.

A BKK-nak tehát nincs:

• saját üzemeltetésű autóbusza, trolibusza, villamosa, vasúti szerelvénye,
• hókotrója, szemeteskocsija, sem egyéb kommunális járműve,
• ezek fenntartásához szükséges telephelye, autóbuszgarázsa, kocsiszíne;
• de még egy végállomási tartózkodója sem (pedig az szerintem akár lehetne is).

A BKK nem foglalkoztat:

• autóbuszvezetőt, villamosvezetőt, egyáltalán: semmilyen tömegközlekedési járművezetőt;
• biztonsági őrt: a zöld karszalagos kollégák (metrólejáratnál, éjszakai autóbuszokon) a BKK alvállalkozóinak munkavállalói;
• járműszerelőt, takarító személyzetet, felvonószerelőt: a jegyautomaták és a Futár üzemeltetéséhez szükséges informatikai hátteret is külső cég biztosítja.

A BKK a közösségi közlekedést a szolgáltatóktól rendeli meg.

A szolgáltatók feladata alapvetően a tömegközlekedési járművek és járművezetők biztosítása (jelenleg többnyire saját tulajdonú járművekkel), az ezzel kapcsolatos műszaki és humánerőforrás-feladatok menedzselése: tulajdonképpen a BKK, mint megrendelő igényeinek teljesítése. Ezért cserébe a BKK szerződéses összeget fizet, illetve nem szerződésszerű teljesítés esetén kötbérez.

A szolgáltató, de különösen a BKV:

• nem foglalkoztat jegyellenőrt, jegypénztárost, jegyellenőrzést végző biztonsági őrt;
• nem felelős a menetrendekért (legfeljebb a végrehajtásukért);
• az említett 1–298 (-60) skálán számozott viszonylatok forgalmának szervezéséért sem felelős;
• és közvetlenül a megállóhelyek takarításáért sem, ezt a feladatot a BKV egy alvállalkozója végzi el;
• a megállóhelyi utasvárókat pedig túlnyomórészt reklámcégek, kerületi önkormányzatok üzemeltetik.

A közösségi közlekedés lebonyolításában jelenleg a BKK négy cégre támaszkodik, ezek: BKV, MÁV-HÉV, VT-Arriva és Volánbusz.

A metró

és a 60-as (fogaskerekű) esetében a felállás egyszerű: a BKK megrendeli a teljesítményt (tulajdonképpen a járatokat), a járművek biztosítása, az infrastruktúra karbantartása, és – mivel a BKK nem vasúttársaság, ezek viszont vasútüzemek – ebben az esetben a viszonylatok forgalmának szervezése a BKV, mint szolgáltató feladata. Ha a metró forgalmában olyan zavar keletkezik, amely miatt a forgalmat egy szakaszon szüneteltetni kell, a BKV diszpécsere jelzi a BKK fődiszpécsere felé a problémát, és a BKK elkezdi szervezni a pótlást.

Nagyjából ugyanez a rendszer a héveknél is, azzal a különbséggel, hogy ott az illetékes szolgáltató a MÁV-HÉV. (A megrendelő pedig nem a BKK, hanem immár az NFM, de ez már olyan határterület, ahol a közlekedésmelegek is elvesznek olykor.)

A villamosnál és a trolibusznál

a szolgáltató és a kötöttpályás infrastruktúra fenntartója minden esetben a BKV (csak hogy egyszerűbb legyen, az újabb beszerzésű járművek már többnyire a BKK tulajdonát képezik, de a BKV üzemelteti azokat is), a különbség a metróhoz képest, hogy a BKK ezeket közvetlenül diszponálja. A Futár-projekt keretében ezek a járművek fedélzeti egységgel (OBU) és rádióval lettek felszerelve, ennek segítségével felügyeli a forgalmat a BKK, mint a szolgáltatás megrendelője. A villamos- és trolibuszhálózat forgalmát tehát nem a BKV, hanem a BKK szervezi. A járművezetők minden esetben a BKV munkavállalói.

Az autóbuszok

esetében szokott lenni az igazi homály, pedig csak első látásra bonyolult. Itt a BKV mellett szolgáltatóként színre lép a VT-Arriva és a Volánbusz is. Mindhárom társaság saját üzemeltetésű járművekkel, saját járművezetőivel, dedikált (kékre festett) járműparkkal szolgáltat. A megrendelő itt is a BKK (illetve a helyközi díjszabással igénybe vehető járatokat immár szintén az NFM rendeli meg, közvetlenül a Volánbusztól). Az autóbusz-viszonylatok forgalmát a fentiekhez hasonlóan szintén a BKK szervezi.

Itt szeretném felhívni a figyelmet tehát arra, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott, a köznyelvben BKV-buszként emlegetett jármű az esetek kb. 50 százalékában nem a BKV járműve. Elég nagy tehát a kockázat, és mivel mindegyik ugyanolyan kék, laikusként nem könnyű különbséget tenni közöttük. A járművet üzemeltető szolgáltató logóját a BKK arculati kézikönyve szerint ugyan minden jármű jobb elejére felnyalják, de következzék némi felületes típusismertetés, hogy ránézésre, bármely sajtófotóról megállapíthassuk a szóban forgó jármű tulajdonosát.

Csak a BKV üzemelteti

• valamennyi Ikarus és VanHool típusú autóbuszt;
• a Modulo 12 méteres szólóbuszait;
• és az összes midibuszt (Ikarus, Karsan, Mercedes, Modulo)

Volvo autóbuszból többféle található a szolgáltatók állományában, ezek közül szinte valamennyi szóló, illetve a régebbi típusú csuklós járművek a BKV-hoz tartoznak. Azért szinte, mert mutatóban megmaradt néhány szóló, nem teljes hosszban alacsonypadlós Volvo, erről is egyszerűbb képet mutatni:

Ezek az autóbuszok a VT-Arriva állományát színesítik, a KXM rendszámtartományról egyértelműen felismerhetőek.

A Volánbusz újabb típusú csuklós Volvói a Csepel-szigeten és Gyál térségében járnak, ezek hátul a motor hűtését segítő „púpról” egyértelműen felismerhetőek.

Mercedes típusokból elég nagy a kavalkád, kezdjük az egyszerűbbekkel.

• Az újabb típusú, kerekebb formatervű (Citaro 2) szóló és csuklós Mercedeseket a VT-Arriva üzemelteti.

• A szintén új, de látványosan olcsóbb kivitelű (Conecto) típusból a szólókat kivétel nélkül a BKV, a csuklósokat nagyobbrészt a VT-Arriva (NCA tartomány, itt fent), néhányukat a BKV (NNE tartomány) adja.
• A régebbi típusú (szögletesebb dizájn) szóló Mercedesek tulajdonosa a BKV, észak-budán és Újpesten lehet velük találkozni…

• kivéve néhány kocsit a dél-budai térségben, ezek az MDV kezdetű rendszámról ismerhetők fel, és a VT-Arriva a tulajdonosuk.
• Ezekből van gázüzemű is, valamennyi a BKV-é, a tetőn található üzemanyagtartályról azonosíthatók.

MAN-ből csak egyféle típus van, de mindjárt két szolgáltató is rendelkezik velük:

• az NAY tartományba tartozók üzemeltetője kivétel nélkül a VT-Arriva;

• a többi (MRP, MRZ) a Volánbuszé (ha csak két ajtaja van, akkor biztosan).

Örülök, hogy segíthettem.

A illusztrációkért pedig így ismeretlenül is köszönet Kemény Máténak a Wikipédiáról – kivéve az elsőt, azt az UVATERV archívumából, a Fortepan gyűjteményéből nyúltam le.